Zajvédelem fontossága

A zaj okozta halláskárosodás megelőzése megfelelő védőeszközök segítségével

Napjaink civilizációs betegségének számít a zajártalom okozta halláskárosodás. A nagyvárosi környezet, a zajos munka- és szórakozóhelyek, illetve a fülbe helyezhető zenelejátszók, telefon headsetek mind elősegítik a belső fülben található érzékeny receptorsejtek pusztulását. 

Talán kevesen tudják, de 85 dB felett 3 dB intenzitás emelkedés lefelezi az expozíciós időt, 115 dB felett pedig már dörejártalomról beszélünk. A számok nyelvén kifejezve 85 dB-es folyamatos hangbehatást 8 órán keresztül szenvedhetünk el a halláskárosodás veszélye nélkül, 88 dB-nél ez az időtartam a felére, 4 órára csökken. 

Ma már a tünetek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Egy-egy koncerten eltöltött este után a fiatal csak annyit vesz észre, hogy nem hallja, hogy becsukta-e a kocsi ajtaját. Aztán másnapra helyreáll a hallása, regenerálódik a hallószerve. Ekkor még nem beszélhetünk halláskárosodásról, ennek a jelenségnek a neve adaptáció, amikor a túlterhelt hallórendszer átmeneti ingerküszöb emelkedéssel (halláscsökkenéssel) válaszol. Az adaptáció elhúzódó jelenléte a hallás kifáradás, ilyenkor a regeneráció néhány napig is eltarthat. 

A zajártalom már sokkal komolyabb dolog, a receptorsejtek pusztulásával jár, jellemzően a magas frekvencia környékén. A károsodás visszafordíthatatlan, és az évek során "magával húzza" a szomszédos frekvenciákat is. A beteg először csak annyit tapasztal, hogy néhány szót félreért, főleg olyanokat, melyekben magas frekvenciájú mássalhangzók szerepelnek (pl. szél helyett tél), később azonban a klasszikus időskori nagyothalláshoz hasonló kórkép alakul ki nála, akár idős, akár nem. 

A zaj okozta halláskárosodást gyógyítani nem lehet, csak a hallókészülékes rehabilitáció jöhet szóba. Tehát az elsődleges megoldás a megelőzés! Nagyon fontos fogalmunk a zajexpozíció. A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt. (A határértékeket és beavatkozási szinteket a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza.) Az uniós irányelv és a hazai szabályozás három határértéket jelöl meg.

1. Zajexpozíciós határérték
   A napi zajexpozíció szintje: átlagban 87 dB(A)
   A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 140 dB(C) 
2. Felső beavatkozási határérték
   A napi zajexpozíció szintje: átlagban 85 dB(A)
   A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 137 dB(C) 
3. Alsó beavatkozási határérték
   A napi zajexpozíció szintje: 80 dB(A)
   A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 135 dB(A) 

Preventív intézkedéseket már 80 dB alsó beavatkozási határértéknél életbe kell léptetni. A munkavállalók napi átlagos zajterhelése egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dB értéket. Az alsó beavatkozási határérték meghaladó zajterhelés eseten a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a túllépésről, a kockázatokról, és számukra, a munkavállaló kérésére, egyéni védőeszközt, továbbá megfelelő munkaalkalmassági vizsgálat, hallásvizsgálat biztosítani. 

Ha zajexpozíció eléri, vagy meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, (85 dBAeq) akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon viselni. Az egyéni védőeszközt úgy kell kiválasztani, hogy megszüntesse, vagy a lehető legkisseb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. 

Gyártásunk, a füllenyomat feldolgozástól a tervezésen át a nyomtatásig teljesen digitális. A 3D nyomtatásnak és a szoftveres tervezésnek köszönhetően a termékek gyorsan, nagy pontosággal, a legmodernebb biokompatibilis anyagokból készülnek. A felhasznált nyersanyagok a lehető legjobb minőséget képviselő európai gyárakból kerültek ki, biokompatibilisek, nem allergizálnak. A saját fülre gyártott zajvédő készülhet fülkagyló vagy hallójárati méretben, többféle színben. 

Elkészíthető egyszerű filter nélküli, illetve speciálisan az alkalmazni kívánt környezethez igazodó filterrel, illetve a termékeket összekötő zsinórral. A filterek segítségével a lehető legnagyobb pontossággal tudjuk zajkörnyezetre szabni a faipari üzemekben használatos zajvédő eszközök működési tartományát. Ha a zajterhelés nem meghatározott, munkatársainkkal vállalunk helyszíni zajmérést, jegyzőkönyvezést is. Míg a zaj hosszú behatási ideje alatt bekövetkező hallásvesztés, fülzúgás gyakori jelenség, az impulzusszerű, nagy intenzitású zajok szinte "kötelező" velejárója. 

Egy tipikus lövés hangereje körülbelül 140-190 decibel között, azaz jóval a biztonságos szint felett van. Bizony a hangos hangok, mint a dörejek tartós, maradandó halláskárosodást okozhatnak. A nagy hang intenzitású, azaz magas decibel értékű zajhatás a dobhártya szakadását, a középfül csontjainak vagy a belső fül szőrsejtjeinek károsodását okozhatja. 

A fent felsoroltak mind olyan tényezők, melyeket a passzív zajvédők sorával csak korlátozottan lehet megoldani. A kompromisszum általában vagy a munkaminőség rovására mehet vagy a kommunikáció nem megfelelő megléte miatt komoly személyi vagy anyagi kárként jelentkezhet.

Az egyéni, 3D gyártásban készülő termékeink a felhasználó számára számos előnyt biztosítanak, komfort, hatékonyság és a biztonság területén. A cégek számára pedig az a jó hírünk van, hogy az univerzális zajvédőkhöz képest az egyéni gyártásban készülő eszközeink már középtávon költséghatékonyabbak.